Jó volt hazatérni…Bár akkor még nem fordultam bármiféle alternatív módszerhez, azt éreztem, hogy pusztán azzal, hogy figyelem a saját gondolataimat, illetve járok gyógytornára, elegendő lesz a gyógyuláshoz. Mivel a sport mindig is meghatározó volt az életemben, kiváltképp az úszás és a vízilabda, így már a kontroll vizsgálaton azt kérdeztem az orvostól, mikor mehetek úszni!:))
Mivel a hideg vízzel ilyenkor óvatosan kell „megbarátkoznia” a testemnek, abban maradtunk, hogy a nyári időszakban elkezdhetem szépen, fokozatosan.
Mivel már májust írtunk, csupán pár hetet kellett várnom, hogy végre újra úszhassam.
Bár az állandó izomfeszültség megmaradt, azért nem fájt már annyira a derekam. Vagy talán emelkedett a fájdalom küszöböm? Nem tudom pontosan, de egy biztos: annyira vigyáztam minden mozdulatomra, hogy teljesen bemerevedtek az izmaim. Ennek következtében pedig gyakorlatilag képtelenné váltam a hajlékonyságra…
Éreztem, hogy ez nem kéne, hogy így legyen, hiszen elég gáz, hogy a cipőfűzőmet sem tudom bekötni pl., de már annak is örültem, hogy tudok mozogni!
Mindezek következtében elég furán jártam, ami nem igazán segítette a gyógyulási folyamatot.
Viszont összeismerkedtem Rubint Rékával, aki szintén Szentendrén lakik, így hamar szóba jött az állapotom.
Mivel végzett gyógypedagógus, felajánlotta a segítségét, így az úszás mellett elkezdtem edzőterembe járni.
Hát mit mondjak, elég vicces volt, de bármilyen furán is hangzik, nagyon sokat dobott akkor az önértékelésemen! Hiszen két hónappal a műtét után ismét képessé váltam arra, hogy egészségesnek tűnő emberként éljem az életemet.
LÁTSZÓLAG!
Mert valójában ismét elkezdtem ámítani magamat azzal, hogy rendbe jöhetek pusztán azáltal, hogy figyelek az egészségemre. A TESTI Egészségemre! A lelki ismét kezdett hátterbe szorulni. Hogy miért is? Hát mert beindult valami bennem: a KONTROLL JÁTSZMA!
S hogy kivel? Hát ÖNMAGAMMAL…
Folyt.köv….
Legyen szép estétek!
