Ma rendhagyó módon egy jelenbéli élményemről írok Nektek!
Egy csodálatos esemény történt ma velem: Keresztanyja lettem egy különleges kisfiúnak!
Hogy miben is különleges ő a számomra?
Elmesélem…
Amikor úgy kb. 12 évvel ezelőtt visszamentem dolgozni a bank szférába (GYED-en voltam otthon elsőszülött gyermekemmel), egy olyan csoportba kerültem, ahol a közvetlen főnököm egy nő volt, akivel úgy hasonlítottunk egymásra, hogy aki meglátott bennünket együtt, azt hitte testvérek vagyunk!
Még az ízlésünk is azonos volt, és persze már első alkalommal nagyon szimpatikusak voltunk egymásnak!
Amikor őt áthelyezték egy másik helyre, akkor végre igazi barátnők lettünk!
Tulajdonképp addig is azok voltunk, csak a munkahelyünkön ezt nem tudtuk úgy kinyílvánítani, tekintve, hogy főnök-bosztott szerepben dolgoztunk együtt.
Nos, ő azóta is az egyik legfontosabb része az életemnek, így amikor várandós lett a második gyermekével, természetes volt, hogy gyakrabban beszéltünk, találkoztunk.
Aztán történt valami…
Veszélyeztetett terhes lett, és be kellett feküdnie a kórházba.
Mivel tiszteletben tartom a magánéletét, erről nem fogok írni, azt viszont elmondhatom, hogy akkor már aktívan dolgoztam Theta Healer-ként, így felajánlottam a segítségemet.
Mivel tudom, erre nem mindenki érez indíttatást, ennél többet nem is tettem.
Amikor viszont a helyzet elkezdett stagnálni, bizonyos szempontból pedig romlani, úgy döntött: szeretne segítséget kapni a ThetaHealing® által.
Megtettem hát, amiben számíthatott rám: megkezdtem a gyógyítást!
A hatás mondhatni azonnali volt, amit azután számos ultrahang vizsgálat visszaigazolt!
Közben folyamatosan kommunikáltam a babával, ami egy fantasztikus és felemelő érzés volt számomra!
A javulás egyértelműen az ő közreműködésével történt, én pedig mindent megosztottam az édesanyjával.
Amikor nyáron megszületett, már „ismertem” őt…
Elég volt csak ránézni, és utána is minden alkalommal azt éreztem, mintha a szövetségesemmé vált volna!
Amikor csak tehettem, meglátogattam őket, és mindig megnyugodott az ölemben, amit a barátnőm is többször megjegyzett!
Nagyon bensőséges volt vele a kapcsolatom, és a legjobb az volt ebben, hogy ennek a mamája is nagyon örült!
Egy nap, amikor épp indultam volna tőlük haza, odalépett hozzám, megfogta a kezem, és azt kérdezte: „Tesó, lennél a Keresztanyja?”
Megható pillanat volt ez mindkettőnknek, hiszen ezáltal valóban egyesülhetett a családunk!
Nagyon megdöbbentem, mert tudtam: ezzel komoly családi hagyományt rúgnak fel, de annyira égi elrendezésnek éreztem én is, hogy rögtön igent mondtam!
A baba pedig mindeközben csendben mosolygott ránk…
Ez a csodálatos kisfiú, Aki mától a Keresztfiam!
December 6.-án, Advent második vasárnapján….
Hálásan köszönöm a Teremtőnek, hogy megélhetten ezt a Csodát!
