A Coaching, mint szakma egyébként a pszichológus barátnőm ajánlására lépett az életembe…
Évekkel ezelőtt ugyanis azt mondta nekem (akkor még magázódtunk, ami a terápiás keretek részét képezte): „Henim, ön pályát tévesztett! Annyira a vérében van az emberismeret, valamint az emberek iránti szeretet, hogy zsigereiben ráérez, kinek miben és hogyan tudna segíteni. A coachingot önnek találták ki!” Ezt persze én is éreztem -mármint, hogy nagyon hamar ráérzek az emberekre, akik megnyílnak nekem-,de számomra ez valahogy természetes volt. S, mivel a pszichológus szakmáról már lecsúsztam, a coachingot érezte Nóra nekem valónak. Egyébként ebben igaza is volt, mert nagyon élveztem a képzést! Fantasztikus tanáraim voltak, akikre a mai napig számíthatok, ha szakmai kérdés merül fel bennem. A projekt kapcsán is bátran kérdezhettem tőlük, ők név szerint: Dr. Kollárné Krisztina, Dr. Kollár József. Ők egyébként a Magyar Coachszövetség alapítói is.
Tudjátok: Csak tiszta forrásból…:))
Szóval már akkor beindult a „szakirányú képzésem”!
Már ami a gyógyításhoz, tanításhoz kapcsolódó hivatást illeti. Mert, mint szokták volt mondani: Isten útjai kifürkészhetetlenek….
S, a mai napig hálás vagyok a Teremtőnek azért, hogy végül „pályára álltam”….
