Van, hogy valami nem megy tovább úgy, ahogy eddig. Kihül egy több éve tartó kapcsolatod, eltávolodsz egy közeli barátodtól, vagy a munkahelyeden nem érzed már jól magad. Ennek vannak előjelei, de ezt nem mindig akarod észrevenni, mert a komfortzónádon belül
minden sokkal egyszerűbbnek, biztonságosabbnak tűnik.
“A szokás hatalma!” – mantrázod magadnak, és ez valóban így van, hiszen annyira az életed részévé válik, hogy el sem tudod képzelni, milyen lenne máshol, másként, másvalakivel.
Az első fázisban még ritkán váltasz, mert érzed ugyan, hogy valami nem stimmel, de a szokásaid és a hitrendszereid annyira erősek, hogy megmagyarázod magadnak, miért van minden úgy jól, ahogy van. Íme néhány gondolat, ami benne tud tartani egy ilyen helyzetben:
– Jobb egy kapcsolatban, mintha egyedül lennék!
– Ezt már ismerem/megszoktam, jó ez nekem!
– Rossz a rosszal, de a rossz nélkül még rosszabb!
– Amikor jó kedve van, olyan rendes!
– Ugyan már, mások is így élnek!
– A munkát nem szeretni kell, hanem elvégezni!
– Máshol sem becsülnék meg jobban a munkámat, mint itt!
Akár a munkahelyedről/vállalkozásodról, akár a párkapcsolatodról van szó, elkezdesz érveket felsorakoztatni, hogy miért maradj ott, ahol vagy. Miért jobb itt, mint ott, vagy miért jobb vele, mint nélküle.
Felülírod észérvekkel a belső jelzéseidet, így minden halad tovább a megszokott medrében. Mígnem egy szép napon nem történik valami sokkal erőteljesebb, durvább élmény, ami már elsöpri az érveidet, nem törődik a logikával, mert annyira kibillent érzelmileg, hogy nem tudod féken tartani. A kontroll egy idő után (szerencsére!) nem működik, és te végre beismered, hogy ez így nem mehet tovább!
Ekkor jön a második fázis, amit a “Hogyan váltsak?” dilemmájának szoktam nevezni. Itt már pro-kontra érvelsz magadban, esetleg bevonod a barátaidat is, hogy mit tegyél, de még nem lépsz, csupán “felméred a terepet”.
Ez a folyamat tarthat pár hétig vagy hónapig, de rosszabb esetben akár évek, évtizedek is eltelhetnek, különösen, ha párkapcsolatról van szó!
Gyakran ebben a fázisban kezdődik el a mélyebb önismereti utad, mert megoldásokat, megerősítéseket szeretnél kapni önismeretben jártas szakemberektől. Megismerkedsz különféle módszerekkel, elmész pszichológushoz, és/vagy elsajátítasz olyan technikákat, melyeket te magad is alkalmazhatsz, és segítenek téged a váltás folyamatában.
Minél tudatosabb vagy, minél jobban ismered és szereted(!) önmagad, annál rövidebb idő elegendő lesz számodra ahhoz, hogy meghozd a döntést: itt az ideje váltani!
Ez pedig már maga a harmadik fázis. Döntés arról, hogy merre és hogyan tovább. Már felvértezted magad kellő tudással, önismerettel és eszközzel ahhoz, hogy elég erősnek érezd magad a váltáshoz. Itt már nem a hogyan és mikor a kérdés, itt a döntésedet tettek követik, és ha valóban kellően felkészült és elszánt vagy, ez az utolsó lépés ebben a folyamatban.
Ez lehet könnyű, lehet nehéz, és a kettő egyvelege is, de a lényeg, hogy el tudtál jutni idáig, és ez már önmagában hatalmas erőt tud adni ahhoz, hogy a váltás megtörténjen!
Minél előbb lépsz tehát, annál kevésbé szenvedsz, és azért írtam meg neked mindezt, hogy láthasd, te épp most melyik fázisban vagy!
